Nyitólap | Személyes | Eladás | Vateraboltok | Fórumok | Blog | Karrier | Segítség | Mobil | Apród.hu | Lealkudtuk | Grando.hu
|
Kategóriák
Részletes keresés

Krúdy Gyula 6 kötetes könyvcsomag˙˙

Termékkód: 1547924165
Látogatók: 26

A termék sikeresen elkelt fix áron.

Az aukciót sikeresen elmentette. Ide kattintva tekintheti meg: Futó aukciók
Az aukciót nem sikerült elmenteni. Kérjük, frissítse az oldalt, majd próbálja meg újra!
Amennyiben nem sikerülne, jelezze ügyfélszolgálatunknak. Köszönjük!
Nem ellenőrzött vásárlóként maximum 5 futó aukciót figyelhet meg. Ön elérte ezt a mennyiséget, ezért javasoljuk, hogy további termékek megfigyeléséhez váljon ellenőrzött felhasználóvá ide kattintva.
Fix ár Fix ár
2 500 Ft
Áru mennyisége:
1 db
Az aukció kezdete:
2012.02.10. 10:18:48
Az aukció vége:
2012.03.01. 17:51:00 - Frissítsen!
Vevő:
Állapot:
Használt
Szállítási költség:
Van
Szállítási és
fizetési mód:
Személyes átvétel, Standard postai csomagként előre utalás után
Garancia:
1 hét
Számlaadás:
Nincs
Az áru helye:
Budapest (VI. kerület)
Vaterafutár
Eladó: antiksuto(1045)
100%
Regisztráció időpontja: 2011.01.25.
Kiadás éve: 1981
Állapot: jó állapotú
Magyar/Világirodalom: magyar
Kötelező olvasmány: nem
Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó
Kötés típusa: vászonkötés

Krúdy Gyula 6 kötetes könyvcsomag˙˙

Krúdy Gyula: Telihold

Asszonyszöktető arszlánok, hajdani szerelmük nyomait kutató hősök, kisvárosi érzelmes emlékeket fölidéző férfiak, régvolt szerelmek után sóvárgó asszonyok, elmulasztott alkalmakat sirató megöregedett nők – ők Krúdy novelláinak halhatatlan alakjai. Csöndes lemondás, halk szomorúság – ez a Krúdy-novellák hangulata. Kocsmák, fogadók nyírségi tájak, józsefvárosi terek, utcák, óbudai sikátorok – ezek a helyszínei történeteinek. Történetei pedig: hiába várt találkák, remélt vagy álomberli újraélt szerelmek, csalódások, öngyilkosságok, áhított és megvalósult nagy kalandok.
E novellák társaságában született – csaknem tíz év után – a Szindbád-novellák újabb ciklusa, a Szindbád megtérése. Közmondásszerű bölcsességeket rejtenek már a novellacímek is. Szindbád fiával indul útra, hogy fölidézze a véglegesen elmúlt ifjúság színhelyeit, alakjait, eseményeit. Tanító utazás ez, józan, keserű; a hétköznapi valóság fölmutatása. Szindbád számára önigazolás a kalandok sora: jelenléte már nem kelt olyan föltűnést, mint korábban, bár ellenállhatatlan, hősszerelmes korából még elevenen él a kép a régi asszonyokban. Az öregséget, a magányt akarja Szindbád elkergetni magától, de a köznapivá vált világban a régi kaland már visszafordíthatatlanul a múlté lett. Útközben a világot mutatja be fiának, az élet, a szerelem jelenségeit magyarázza az ifjúnak, a mindennapi élethelyzeteket, a szerelmi fortélyokat. De a valóság kegyetlen: az öregedő Szindbád szánalmas, kopott figura, szorongó ember, sem a fia oktatására szánt példázatokkal, sem a régi színhelyek, barátok, szerelmek fölkutatásával nem tudja megismételni régi hőskorát. Talán már nem is akar mást, csak nyugalmas öregséget. Útjának végén így ér el Hortobágyi kisasszonyhoz: Igen itt írom meg mindazon szenvedéseim történetét, amelyek miatt öreg és beteg ember lettem… Majd vakaródzik némely asszonyság, ha megtudja irataimból, hogy mennyi fájdalmat okozott nekem! Hortobágyi kisasszony házában azonban Szindbád eltöri az üveglopót, és még azon az éjszakán megszökik. Hiszen a kisasszony csak olyan férfihoz mehet feleségül, akire nyugodtan rábízhatja a mostanában drága portékát…

Krúdy Gyula: Delikátesz

Ezekben a novellákban már a búcsúzásé, az öregkori, nosztalgikus visszaemlékezésé a vezérszólam; de az ifjúkorban átélt vagy álmodni mert kalandok anekdotikus fölidézését, a szavakba foglalt, kiszínezett mesékben föltárulkozó álomvilágot élesen ellenpontozza a már-már vaskosan naturalista hűséggel megjelenített maradék valóság: a fehér asztal gyönyöre. A megöregedett, kalandokban megfáradt Krúdy-hősök mint utolsó, még elérhető, megszerezhető örömforráshoz menekülnek a kulináris élvezetekhez, és – hogy hívek maradjanak önmagukhoz, két, kínos gonddal megtervezett harapás és hörpintés közt – mesélik, ha másnak nem, a mindig szolgálatkészen csupa fül pincérnek vagy kasszírnőnek a múltat. Azt a múltat, amelynek legendákká dúsított emléktöredékeiből vélik önmaguk szalon-, de még inkább kocsmaképes image-át fölépíteni.
A tüntetően mégis-hedonista életvitel szánalmasságát leplezi le ezekben a novellákban Krúdy, azt a hazug, önmagát is becsapó menekülést, mely az elfogyasztott ételek és italok mennyiségében és mindőségében méri önmaga értékét, s mely kreativitásnak hazudja a fűszerek egyéni variálásának leleményét, és amely szentesíti a valóságnak föltüntetett látszatot.
A magyar kisnemesség és középosztály sajátosan ábrázolt végórái ezek – egyre kevesebb nosztalgiával, de annál több ironikus kritikával.


Krúdy Gyula: Etel király kincse

Az Etel király kincse a címadó művön kívül még három regényt tartalmaz: a Valakit elvisz az ördög, a Boldogult Úrfikoromban és a Purgatórium címűeket. A kötet alaphangját a végső illúziótlanság határozza meg.
"Krúdy életművének – írja Sőtér István – csak héja az álomvilág, a bonbonosdoboz tetejére illő stilizálás a tabáni és vízivárosi zenélőórák csilingelése, vagyis mindaz a gyunyorosan kimunkált ódonság, mely a tapasztalatlan Krúdy-olvasókat oly könnyen félrevezeti. Az álomburok alatt keserű, néha megdöbbentő valóság rejtezik, egy elvadult ország idillje, csupa kallódó élet, vagyis – mindenestül – egy olyan látomás az országról, az alásüllyedő társadalomról, a keserűségről és az elégedetlenségről, az egyes ember és az egész nép jóvátehetetlen kudarcáról, mely látomás erejében, sűrítettségében és különösségében a legnagyobb honi és világirodalmi igazmondók műveivel vetekszik.
… A fiatal Krúdy még hinni tudott a múlt nagy embereiben, de ezek helyébe nem léptek újabbak, és még Alvinczi Eduárd sem pótolhatta Széchenyit. Jókai, sőt még Mikszáth is frissebb emlékként őrizték meg a negyvennyolcas hőskort, Krúdynak azonban csak a két világháború közti kor maradt meg otthonául. Vagyis: a vesztegelő magyar történelem. Az, hogy ő erre ráébredt, az engedte létrehozni ezeket az utolsó műveket, melyekben Krúdy igazi alkotásait kell látnunk.
A Valakit elvisz az ördög, Nyírsége mit sem változott, A falu jegyzője, Taksony vármegyéje óta, és nem is fog változni még Krúdy korában. A magyar irodalom fél évszázadának elteltével tért vissza ugyanazokhoz a témákhoz, mivel a viszonyok változatlanok maradtak. Micsoda viszonyok ezek! »Óh, Nyírség, óh, Magyarország! te tündéri panoráma, miért szálldos vissza lelkem mindvégig régen látott tájaidra?« kiált föl Krúdy, mint akinek jóvá kell tennie valamit. Arany ugyanígy kiáltott A nagyidai cigányok után, pedig mi volt az a szatíra Alvinczi Eduárd nyírségi látogatásának történetéhez képest!"


Krúdy Gyula: Pókhálós palackok

A csaknem száz elbeszélésből álló gyűjtemény Krúdy Gyula pályája első harmadának java termése. Az első írások gyermekkora, ifjúsága környezetét, a kisvárosi élet egyhangú hétköznapjait, ábrándjait idézik fel. „Amennyit írtam, amennyit szomorú voltam – az mind az én ifjúságom.” Később tágítja horizontját, a lápos, vadvizes, romantikus elmaradottságban és titokzatos félmúltban élő Nyírségben utazgat anyai nagyapjával és ifjúkori, öreg, korhely cimboráival. A közeli hozzátartozó szubjektivitásával, szeretetével és leleplező ironiájával ír Geszteréd, Süvöltő, Törökfái, Pirinyi, Pazony és Buji hétszilvafás nemeseinek „fenn az ernyő, nincsen kas” életéről, féktelen mulatozásáról és haláltáncáról. A torkokon lecsúszik a vagyon – a régi dicsőséget, az utolsó nemesi felkelés és a szabadságharc emlékét elnyeli az idő. A hősök csak az álmok hősei, az egykor birtokolt lengyel korona legendája éppoly kincs ebben a világban, mint a szépséges Gaál leányok fehér lába, amely a vagyonos házasság reményével kecsegtet. „Némely famíliában nincs is már egyéb meg az ősiségből – írja a Csipkekendő című elbeszélés bevezetőjében Krúdy –, mint a családi legenda. Minél jobban emlegetik a legendát, annál bizonyosabb a földi javaknak a pusztulása. Mikor a múlttal kérkednek, a jelen sivárságát akarják leplezni.” A könnyed és fordulatos történetek nosztalgiával, egyszersmind kíméletlen realizmussal számolnak be arról, hogyan következett be a múlt század második felében a magyar dzsentri végromlása.

Krúdy Gyula: Régi szélkakasok között

A Régi szélakakasok között négy fiatalkori, 1906 és 1909 között megjelent regényt tartalmaz: A podolini kísértettől az Andráscsik örökösén és A bűvös erszényen át a címadó kisregényig. Az anekdotázva elmesélt történetekben az olvasó jól megfigyelheti, hogy az erős Mikszáth-hatás miként halványul el és adja át a helyét Krúdy egyéni stílusának. A kezdetben lassú járású órák mind jobban átveszik az élet lüktetését, az évszázados pörök mögül elő-előtűnik a való Magyarország képe, a becsületben megőszült emberek a 48-as múlt féltve őrzött hagyományait szeretnék unokáikre áttestálni, a kisvárosi hangulatot szelíd humor színezi. Ezekbe a regényekbe is Krúdy-életek vannak bezárva. A fiatal Krúdy életei. Az ifjúsága. Amelyről így írt: „Amennyit írtam, amennyit szomorú voltam – az mind az én ifjúságom”.

Krúdy Gyula: Palotai álmok

Mint Münchausen báró postakocsisának kürtjéből a belefagyott hangok, úgy olvadtak, fakadtak fel a pályája delelőjéhez közeledő Krúdy Gyula tolla alól, lilatintás kalamárisából az ifjúkorban bennerekedt történetek. A középkori témájú zsoldosnovellák, a szepességi történetek és az első Szinbád-elbeszélések sikerén felbuzdulva regényeiben is témát vált – szabadjára engedi eddig jobbára Mikszáth nyomdokain poroszkáló fantáziáját. Egész pályafutására kiható fölfedezést tesz, megalkotja legkifejezőbb hősét: önmagát – megteremti első hasonmásait. Az anekdotázó, tárgyias epika helyébe a lírával átszőtt, alanyi elbeszélés lép; Krúdy Gyula megtalálja varázslatos, senkiével össze nem téveszthető, egyéni hangját.
Látszatra ellentmond ennek, hogy e korszak első, 1910-es születésű regénye, A magyar jakobinusok, történelmi munka. Csakhogy Krúdyt a magyar jakobinusok vezérében is elsősorban a kalandot kereső, érvényesülni akaró, titokzatos szerzetes érdekelte, nem annyira a felvilágosult eszméket hirdető politikus. Ha maga a regényes fordulatokat kiélező elbeszélés nem volna elég bizonyság arra, hogy Krúdy Martinovicsban is egy távoli, ezúttal történelmi alteregóját teremtette meg, akkor a Francia kastély első sorai szolgálhatnak perdöntő vallomással: „Szinbád, aki a régi, ábrándos és regényeskedő városba gyakran elutazgatott régi házakhoz, régi barátokhoz és régi órákhoz, az álarcosbálon fekete selyem papi öltönyben jelent meg, mert ebben az öltözetben még jobban tetszelgett magának, mint a középkori zsoldos-vezér pazar bivalybőreiben.”
Ebben az első és a posztumusz kiadású Purgatórium-ig egyetlen Szinbád-regényben, a Francia kastély-ban szó esik egy felvidéki városkában kezdődött reménytelen szerelemről, színészetről, párbajról és főként a nők rejtélyességéről – alighanem azoknak van igazuk, akik ezt a regényt novellafüzérnek tartják, s az igéző hangulatokat, a pikareszk alakokat és leírásokat, a gyöngéd lírát és a mindent fonákjáról is megmutató iróniát méltányolják benne.
A kötet harmadik darabja, a Mákvirágok kertje visszatérés a dzsentritémához, annak a különös gyászszertartásnak egyik felvonása, amelynek során Krúdy nosztalgiával és részvéttel, de egyszersmind az elkerülhetetlen végzet iránti realitásérzékkel elparentálja az anakronisztikus életet élő magyar kisnemességet.
A Palotai álmok-ban újra fölerősödnek a személyes vonatkozások: a szökéssel végződő kiházasítási történetben az író Várpalotán élő apai nagyanyját, Radics Máriát éppoly könnyű fölismerni, mint magát Krúdyt Péter Pál alakjában. A művészi megjelenítés eszközei, a paletta színei a század eleji vidéki társadalom rajzában tovább gazdagodnak, a szatírákhoz közelítő humor szivárványos keretbe foglalja a jáátéot, amely talán nem is több, mint egy törékeny epizód Krúdy regény-írói munkásságában.
A remekmívű Bukfenc (1917-1920) színei már sötétebbek. A „Zöld ház” tulajdonosnőjének védőszárnyai alatt felcsperedő leányka történetével a századelő Pestjének pokolbugyrába szállunk alá, „hogy setétségen, jégen, havon át tisztábban ébredjen fel a szent és igaz szerelem, amelyet a természet adott az emberekbe”.



Ha van kedve és egy kis ideje nézzen be hozzánk!Nagyon sok érdekes könyvel  találkozhat elérhető áron! 6000 Ft felet a posta költséget  mi álljuk!!Személyes átvétel esetében mi Viszük a könyvet otthonába Budapesten.


Személyes átadás ,VI ker. Nyugati pályaudvar nagy postától 2 percre.A postázásnál a postaköltség a vevőt terheli. Átutalás után 48 órán belül küldjük a kiválasztott könyvet (könyveket).
Licitálás, vásárlás előtt ezeket, kérjük figyelembe venni.

Köszönjük hogy benézet hozzánk.

Szállítás és fizetés módja Szállítási alapdíj    
Személyes átvétel Nincs díj megadva    
Standard postai csomagként előre utalás után 1050 Ft/db    
Garancia: 1 hét
További információk a termék szállításával kapcsolatban:
Személyes átadás ,VI ker. Nyugati pályaudvar nagy postától 2 percre.A postázásnál a postaköltség a vevőt terheli. Átutalás után 48 órán belül küldjük a kiválasztott könyvet (könyveket). Licitálás, vásárlás előtt ezeket, kérjük figyelembe venni. Köszönjük hogy benézet hozzánk.

Kérdések (az eladóhoz intézett kérdések és válaszok itt jelennek meg)

Még nem érkezett kérdés. Kérdezni a vásárlás előtt a legjobb.

Vásárlás - Krúdy Gyula 6 kötetes könyvcsomag˙˙

A termék sikeresen elkelt fix áron.

Az aukciót sikeresen elmentette. Ide kattintva tekintheti meg: Futó aukciók
Az aukciót nem sikerült elmenteni. Kérjük, frissítse az oldalt, majd próbálja meg újra!
Amennyiben nem sikerülne, jelezze ügyfélszolgálatunknak. Köszönjük!
Nem ellenőrzött vásárlóként maximum 5 futó aukciót figyelhet meg. Ön elérte ezt a mennyiséget, ezért javasoljuk, hogy további termékek megfigyeléséhez váljon ellenőrzött felhasználóvá ide kattintva.
Fix ár Fix ár
2 500 Ft
Áru mennyisége:
1 db
Az aukció kezdete:
2012.02.10. 10:18:48
Az aukció vége:
2012.03.01. 17:51:00 - Frissítsen!
Kapcsolódó top 10 keresés és márka