BALLAI LÁSZLÓ A MEZÍTELEN MARKETING

Mi is az a „marketing”, mi a tényleges, racionális jelentése ennek a varázsszónak, melyet minduntalan hallunk és használunk? Mivel foglalkozik a marketingmenedzser, s valóban olyan fontos-e a munkája, hogy méltán tekinthetjük korunk hősének? Vagy netán valami nagy és alapvető értékválság tükröződik a marketingkultúra elburjánzásában, a mindenüvé befurakodó reklámok, a korlátlan fogyasztást az élet céljának föltüntető menedzserek szép új világában? Ballai László sok szempontból közelíti meg ezeket a kérdéseket: elemzi a marketing közgazdaságtani tartalmát (vagy tartalmatlanságát), megvizsgálja a marketing – sokszor értelmetlen – nyelvét, a filozófiatörténet szabadságeszméit áttekintve mutat rá, hogy a marketingkultúra nem a szabadság kiterjesztésének, hanem radikális szűkítésének az eszköze, a világirodalomból vett példákon keresztül mutatja be azt a lapos kufárszellemet, amely a marketing eszméjét áthatja, felhívja a figyelmet a marketing térhódítása és a földünket fenyegető ökológiai veszélyek közti összefüggésre... s végül eljut egy meghökkentő gondolatig: „A marketing, ha nem vigyázunk, totális eszmévé válhat, mely épp azért lehet pusztító hatású, mert nem vesszük elég komolyan.”

„Az utóbbi időben az egyik leggyakrabban hangoztatott marketingkommunikációs érv: �mert megérdemled�. És kit látunk a reklámban? Menedzsernőt, aki hajlakkot, tusfürdőt és bonbont, valamint menedzsert, aki arcszeszt, dezodort és menedzsernőt érdemel. Soha nem tudjuk meg, hogy a bangladesi hajléktalan, a janomano vadász, a busman gyűjtögető mit érdemel.”